Három nevet levesznek az 1800 személy és szervezet elleni szankciós listáról, de Magyarország egy negyedik név törlését is szeretné elérni. Emiatt éleződik a konfliktus az uniós országok között.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
A háború kitörése óta nem tud lelkesíteni Orbán Viktor, és ez Tusnádfürdőn sem változott: a miniszterelnök egyre drámaibban vizionálta a világvégét, a külpolitikában félremagyarázott mindent, belpolitikában pedig úgy beszélt a hosszútávú jövőről, hogy közben csak a múltról volt mondanivalója. Elemzés.
A miniszterelnök azt reméli, hogy jövőre már a 2040-ig tartó tervekről is beszélhet Tusványoson. Idén azonban a felemelkedő Kínáról, a lassan hanyatló Egyesült Államokról és Európáról beszélt sokat. Magyarország előtt szerinte egyetlen út áll: követni azt, amit 2010-ben kijelöltek neki.
Tusványoson beszélt először hosszabban Bóka János kinevezett EU-ügyi miniszter arról, mit tervez Magyarország arra az időszakra, amikor jövőre az Európai Unió Tanácsának soros elnöke lesz. Orbán Viktor egykori serpája félti az uniót a föderalista törekvésektől, és szerinte az EU túlságosan igazodik a G7-hez. Úgy véli, Ukrajnának és Moldovának puszta geostratégiai érdekből adta meg az EU a tagjelölti státuszt, ami egy jogos politikai álláspont, csak akkor a többi tagjelöltet is ugyanígy kellene kezelni.
Tízmilliószámra dobják ki a koronavírus elleni lejárt vakcinákat az EU-ban, melyek jó részét aranyáron vették a járvány tombolása idején. A Pfizerrel kötött gigaszerződést pedig továbbra is titok övezi.
Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország, mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.
„Mi magyarok kimondjuk, amit gondolunk, ha ez másoknak nem is tetszik, és ez jól van így” – az újonnan kinevezett igazságügyi miniszter élesen kritizálta az EU-s jogállamisági eljárást első tusványosi szereplésén.
Szijjártó Péter Brüsszelben újabb uniós program blokkolásával fenyegetett, miközben az EU bejelentett két olyan döntést is, amelyeket Magyarország korábban szintén vétózott, vagy azt állította, hogy vétózni fogja.
Az EP Energiügyi Bizottsága elfogadta álláspontját a megfizethetőbb és fogyasztóbarátabb villamosenergia-piacra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, a magyar kormánypárt azonban az ellenszavazók között volt. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz a kiszolgáltatott fogyasztók esetében sem tiltaná az áram kikapcsolását.
A magyar hírszerzés korábbi vezetője és Margaret Thatcher egykori beszédírója beszélgettek az EU-bővítés jövőjéről Tusványoson. A téma különösen fontos a Fidesznek, az orosz-ukrán háború pedig ismét aktuálissá tette az unió egyik legnagyobb elmaradását, az európai integráció befejezését. Furcsa módon a magyar kormány egyszerre szorgalmazza és hátráltatja a bővítést, de a valódi problémák strukturálisak, és nem fognak egyhamar megváltozni.
A legrosszabbnak a közegészségügy és a közoktatás helyzetét látjuk Magyarországon, itt lenne leginkább szükség sürgős szakpolitikai reformra. A közigazgatás egészét érintően a legtöbben negatív jelzőket – nehézkes, lassú – emlegettek a Republikon Intézet elégedettség-mérésében. Nálunk az EU-átlagnál rosszabb a helyzet, de a bolgárok és a franciák még elégedetlenebbek.
Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága közös meghallgatást tartott, miután kiderült, két nagy mezőgazdasági vegyszereket forgalmazó cég nem osztott meg adatokat az európai hatóságokkal arról, hogy az elmúlt 20 évben 9 alkalommal találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy egyes általuk gyártott növényvédő szerek magzati agykárosodást okozhatnak. A cégek védelme: ők mindent etikusan csináltak, de egyébként sem volt kötelező jelenteniük az EU-nak a potenciális mérgező hatásokat.
Szinte pontosan ugyanakkora az európai infláció, mint amekkora az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, de vannak országok, ahol már csak 1 százalék körüli. Magyarország messze a legrosszabbul áll a 27 ország közül.
Hahn egyértelművé tette azt is, hogy már az őszi Erasmus+-programban is veszélyben van a magyar diákok részvétele.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága új állásfoglalást fogadott el az EU-török kapcsolatokról. A képviselők egyetértettek abban, hogy Törökország nem zsarolhatja be magát az EU-ba geopolitikai eszközöket, például a menekültekkel vagy Ukrajna támogatását felhasználva. De egyidejűleg valamilyen együttműködésre mindenképpen szükség van az EU és Törökország között, és ha ez nem az ország EU csatlakozása, akkor itt az ideje új utakat és stratégiákat kidolgozni.
Az elmúlt hétvégén az EU és Tunézia aláírt egy Egyetértési Memorandumot, amely öt területen rögzíti a közös tennivalókat. A legfontosabb ezek közül a migráció kezelése, de szó van benne az Erasmusról is.
Két napos EU-Dél-Amerika-csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben. Ez a történelem során a harmadik ilyen jellegű találkozó, amelyen valamennyi érintett ország a legmagasabb szinten képviselteti magát.
A kettős állampolgárság kérdésének megoldása az előzmények tükrében azonban egy sima parlamenti szavazásnál jóval bonyolultabb ügynek ígérkezik.
A szélsőjobbos politika vissza fog szorulni, írja a lap szemleírója, mert nem tudja jól működtetni a korszerű kapitalista gazdaságot, és mert a többi közt a háború és a Brexit is kijelölte a határait. VOX spanyol szélsőjobb párt Santiago Abascal vezető kampánygyűlésen Palma de Mallorca 23.07.14.
